Life coaching – életmód-terápia, életvezetési konzultáció
A life coaching abban segíti ügyfelét, hogy megtervezze a jövőjét, nem pedig abban hogy túllendüljön a múltján.
A business és life coaching között a különbség sokszor abból áll, hogy az elérendő cél, a fejlődés a kliens életének melyik területét érinti; csak a munkáját, vagy az életének más dimenzióit is. Ezek legtöbbször nem is függetlenek egymástól. Bármelyik is legyen a fókuszban, az igazán hatékony fejlődés megkívánja az egyensúlyt a munka és az élet más területei között. A life coaching rendszerint egyéni formában történik (a buisiness coaching történhet ezenkívül csoportos, vagy team formában is).
A coaching és a pszichoterápia közötti különbség
A terápia középpontjában az ügyfél személyisége áll. A múltban is keresi a választ a lelki sérülés, vagy funkciózavar kialakulására és arra, hogyan hat mindez a személy jelenlegi érzelmi életére, viselkedésére. A fókuszban a páciens múlt- és jelenbeli élményei és viselkedésmintái állnak. A cél a lelki sérülés, trauma okozta sebek gyógyítása, viselkedésváltozás, vagy a konfliktusok feloldása a személy kapcsolataiban. A terápia eredménye a páciens életminőségének javulása.
A coaching a jelenre és a jövőre koncentrál, még akkor is, ha érinti néha a múltat. A coachingnak nem az a célja, hogy feltárja az ügyfél személyiségét, hanem az, hogy ösztönözze és támogassa az ügyfél személyes és szakmai fejlődését. A figyelem központjában az ügyfél tanulása és fejlődése áll. A változás, fejlődés eredménye a kitűzött cél megvalósítása.
A coaching a kísérletezés terepe is, ahol a hibás lépések, vagy elakadások kiváló lehetőséget nyújtanak az önismeretre, a belső erőforrások felfedezésére, azaz a fejlődésre.
A szupervízió alapú Life-coaching
A szupervízió a szakmai személyiség fejlesztése, „terápiája”. Elméleti alapját David Kolb Tapasztalati tanulás elmélete adja. Maga a koncepció azonban az élet minden területére, nemcsak a szakmai személyiségfejlesztés, de a személyes élet problémáinak megoldásában is érvényes. Az egyén aktívan részt vesz a feldolgozási folyamatban, újra átéli azt a helyzetet, amelyben problémája keletkezik, és így kapcsolatba kerül a felismert elakadás mélyén rejlő gátakkal. Belátást nyerhet saját működési dinamikájáról, felismerheti működési mechanizmusait, meghatározó előfeltevéseit.
A szupervízió alapú folyamatok konkrét üléseiben a fókusz az önreflexióra (Reflektív megfigyelés) irányul. Jó esetben létrejön a probléma új definíciója (Absztrakt fogalomalkotás), és a valódi élethelyzetben ennek alapján egy új viselkedés (Aktív kísérletezés, és új Konkrét tapasztalat). A folyamat célja a tanulási kör végigfuttatásának tanítása-tanulása is (a tanulás tanulásának szintje, míg az előbbiekben elemzett folyamat a probléma feldolgozás szintje volt), amit a fejlesztés folyamat-jellege (visszacsatolás lehetősége, a tanulási kör spirállá alakulása) biztosít.
A szupervízió alapú munka, egy úgynevezett folyamat-tanácsadási koncepcióba ágyazódik, amely magát a változási folyamatot kíséri. A folyamat-tanácsadás lényege, hogy a problémák megoldására nem kész konstrukciókat (tanácsok, elvek), vagy beépítendő paneleket (módszerek) kínál, hanem olyan, globálisan és mélyrehatóan alakító folyamatot, amely mindig az aktuális kihívásra összpontosít, és az egyén egészének a rugalmasságát, a környezeti változásokra történő adekvát reagáló képességét, és kreatív problémamegoldó képességét fejleszti.
A szupervízió alapú Life coaching folyamatban a szupervízor és a pszichológus; tehát a személyiség fejlesztésének és a személyiség feltárásának, gyógyításának szakembere integrálódik a kliens által meghatározott cél elérésének támogatójává